Bán Kornélia vagyok, pillanatnyilag alapképzésen másodéves mongolista hallgató. Azért választottam ezt a nem minden napi szakot, mert igen korán ráéreztem – később kiderült, helyesen –, hogy sok közös van bennem a mongolokkal: a ló nagy jelentőséggel bír mindannyiunk életében, és bár városban nőttünk fel, otthonunknak érezzük a természet uralta, ember nem járta vidékeket is. Kutató szeretnék lenni, ezért úgy tervezem, hogy ezen a szakon a lehető legmagasabb fokozatot érem el. Cikkem még nem került kiadásra, de a 2014 nyarán megrendezett Mongol-magyar műfordítói tábor hamarosan megjelenő kötetében szerepelni fog egy műfordításom, előadtam a „VI. Közel, s Távol Orientalisztikai Konferencián”, és most a Tudományos Ösztöndíj Pályázatra készülök. 2014-ben volt szerencsém egy szemesztert Mongóliában tölteni, és 2015 nyarán is ki szeretnék jutni.